Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség legfrissebb közleményében viszont kiemelte, hogy a Vaxzevria névre keresztelt oltóanyag alkalmazási előiratában fel kell tüntetni a vérrögképződés esetleges veszélyét, mint nagyon ritka mellékhatást. Emellett azonban semmiféle korlátozást nem javasolnak az oltóanyag alkalmazása tekintetében, tehát a 18 éven felüliek továbbra is kivétel nélkül megkaphatják az oxfordi vakcinát. Egyébként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) is úgy nyilatkozott az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös készítményéről, hogy biztonságos és hatékony, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel. A COVID-19 nagyobb eséllyel okoz vérrögöt
A gyógyszerbiztonsági tanácsadó bizottság elnöke, Sir Munir Pirmohamed professzor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a COVID-19 súlyos formája az esetek 7, 8 százalékában tüdőembóliát, a betegek 11, 2 százalékánál pedig mélyvénás trombózist okoz.
- Astra zeneca 2. oltás időpont vizsgálat
- Utáni mellékhatások
Astra zeneca 2. oltás időpont vizsgálat
Az év elején érzékelhető készlethiány miatt, illetve az oltási program felgyorsítása érdekében több ország, köztük Magyarország is módosított a koronavírus elleni vakcinák második adagjának ütemezésén. Most azonban már van elég vakcina ahhoz, hogy lerövidítsük a két dózis beadása között eltelt időt. De vajon érdemes-e? Magyarország márciustól módosította az oltási stratégiáját, így az AstraZeneca új típusú koronavírus elleni vakcinájának 2 dózisa között eltelt időt 28 napról 12 hétre emelte. Néhány hete azonban bejelentették, hogy már van elég oltóanyag az országban ahhoz, hogy ezt a várakozási időt lerövidítsék. Egy nőnek átadják az oltást igazoló lapot az AstraZeneca-oltás első adagjának beadása után. Fotó: MTI/Balázs Attila
Jobb, ha kivárunk? Meglepő dolog derült ki a Pfizer-vakcina hatékonyságáról - kattintson! Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon éljünk-e a lehetőséggel, vagy inkább várjuk ki a három hónapot. A döntésben talán segít a KOVIDők Facebook-oldalon megjelent infografika, amelyből egyebek mellett az is kiderül, hogy a friss adatok szerint a hosszabb várakozási idő megnöveli a COVID-19 elleni, "oxfordi" vakcina hatékonyságát.
Külön kell jelezni, ha valaki a 12. hétnél korábban akarja felvenni a 2. dózis AstraZeneca oltást. Müller Cecília a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyre nő az átoltottak száma, hamarosan elérjük a 4, 5 milliós határt - legalábbis azoknál, akik már legalább az első oltásukat megkapták. az AstraZeneca 2. dózisának beadásával kapcsolatban az utóbbi hetekben 4 és 12 hétről is hallani lehetett. Ezzel kapcsolatban a tisztifőorvos elmondta, hogy a szakemberek továbbra is 12 hetet javasolnak, nem 4 hetet, mivel magasabb ellenanyagszintet eredményez a 2. adag vakcina időbeli kitolása. De mivel az alkalmazási leírásban a 4 hét is szerepel, ezért lehetővé teszik annak, aki előbb szeretné beadatni - élethelyzetéből kifolyólag, például utazás esetén -, hogy előbb megkapja a 2. dózist, mint 4 hét. Ha valaki úgy dönt, szeretné előbb megkapni a 2. dózis AstraZenecát, akkor erre a 4. hét eltelte után van módja, mégpedig úgy, hogy jeleznie kell az igényét ott, ahol az első oltást megkapta. Mivel 10-es csomagokban érkezik az Astra Zeneca, ezért, ha egyet felbontanak, azt az alapján teszik, ha összegyűlt a 10 oltakozó, vagyis előre kell terveznie mindenkinek - ha ezen a héten jövő hétre szeretnénk időpontot, az nem biztos, hogy össze fog jönni.
Aki ezt érzi, forduljon orvoshoz! Koronavírus: kiderült, mikor kapunk a Janssen-vakcinából - kattintson! Az EMA illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hangsúlyozta, hogy a vérrögképződés esetleges veszélye esetén elengedhetetlen az azonnali szakorvosi konzultáció. A vérrögképződésre, vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerésével pedig elkerülhetjük az esetleges szövődmények kialakulását. Nagyon fontos tehát, hogy haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha az új típusú koronavírus elleni oltást követően légszomj, mellkasi vagy hasi fájdalom, esetleg homályos látás jelentkezik. De akkor is mindenképpen szóljuk orvosunknak, ha duzzanatot veszünk észre a lábunkon, vagy az injekció beadásának helyén kívül bárhol apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt. Burai Ágnes háziorvos beolt egy férfit az AstraZeneca-vakcina első adagjával. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az előnyök felülmúlják a kockázatokat
Az EMA egyébként továbbra is azon a véleményen van, hogy a COVID-19 ellen védelmet nyújtó oltóanyag előnyei egyértelműen felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
Az eredmények ennek ellenére nem jelentik azt, hogy a vakcinák nem segítenének. Védenek a koronavírus okozta Covid-19 súlyos változata ellen, ami veszélyes lehet a be nem oltottakra, az idősekre és a kockázati csoportokba tartozókra - tette hozzá Thalin. "Minimalizálni akarjuk a fertőzés terjedését, mivel az új variánsok kialakulása valószínűbb, ha erősen terjed a fertőzés" - magyarázta. A tanulmány szerint a kutatásban résztvevők többségét a Pfizer/BioNTech vagy az AstraZeneca vakcinájával oltották. Nyitókép: Uma Shankar sharma/Getty Images
- Az i világháború
- Astrazeneca oltás
- Astrazeneca 2. oltás mikor
Előfordulhat, hogy mégis van kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek és az AstraZeneca-vakcina használata között - állapították meg a friss vizsgálatok. Épp ezért nem árt tudni, mely tünetek utalhatnak arra, hogy baj van. A vérrögképződéssel járó megbetegedés - amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben - eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca koronavírus -vakcinájával beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában ugyanis már több mint 25 millióan kapták meg ezt az oltóanyagot, és mindössze néhány tucat esetben jelentették a vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, és 18 halálesetről számoltak be. A regisztrált esetek többsége a 60 év alatti nőknél fordult elő, általában az oltást követő két héten belül. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint azonban a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása viszont folytatódik - közölték.
Utáni mellékhatások
Hogy baj esetén mindig kéznél legyenek, érdemes időnként ellenőrizni, megvan-e minden fontos tétel, nem járt-e le valaminek a szavatossága. További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Ez 12 százalékpontos hatékonyságvesztés, amit a Statista diagramja mutat be talán a legszemléletesebben:
You will find more infographics at Statista
Ezzel szemben az AstraZeneca terméke ugyanezen időszak alatt csupán hat százalékpontot zuhant, 67-ről 61-re. A vizsgálatot végzők ugyanakkor megjegyezték, hogy a brit oltóanyag kezdeti hatékonysága eleve kisebb. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű kutatás eredményeit még nem bírálták el független szakértők. Azt mindenesetre így is hozzá lehet tenni, hogy az eredmények ellenére mindkét vakcina hatékony eszköz a fertőzés megelőzésében, legyen szó bármelyik változatról. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A két vakcinát a delta vírusvariáns szempontjából vizsgálták. Az oxfordi oltóanyag jobb eredményt ért el. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Egy új, brit vizsgálat szerint a Pfizer–BioNTech típusú koronavírus elleni oltás hatékonysága gyorsabban elévül a delta, vagyis az Indiából származó mutáció esetében, mint az AstraZeneca terméke. A kutatás eredményét a The Independent foglalta össze. A vizsgálatot több mint 700 000 brit páciens segítségével végezték. A szakértők 2020 decembere és idén augusztus közti adatokat elemeztek. Ebben egy olyan időszak is benne van, amikor már a delta vírusmutáns vált a meghatározóvá az Egyesült Királyságban. A kutatás szerint a Pfizer oltása a második dózist követő egy hónap után 90 százalékos hatékonyságot mutatott, de ez az arány a második és harmadik hónapban 85, majd 78 százalékra csökkent.
Hamarosan a náthavírushoz hasonlóvá szelídül a COVID? Az Oxford/AstraZeneca-oltás vezető fejlesztői szerint a mostani koronavírus-járványt okozó Sars-CoV-2 típusú vírus hatása hamarosan a náthát is okozó szezonális koronavírusfajtákéhoz lesz hasonló. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora, akinek kulcsszerepe volt az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyárral… A SARS-CoV-2-höz hasonló vírusokat találtak a laoszi denevéreknél Nyitókép: Ye Aung THU AFP/File A tudósok újabb nyomot találtak a COVID-19 megbetegedést okozó koronavírus lehetséges eredetével kapcsolatban. Kiderítették, hogy a laoszi barlangokban élő denevérek olyan kórokozókat hordoznak, amelyekkel közvetlenül meg lehet fertőzni az embereket. A párizsi Pasteur Intézet és a Laoszi Nemzeti…
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség legfrissebb közleményében viszont kiemelte, hogy a Vaxzevria névre keresztelt oltóanyag alkalmazási előiratában fel kell tüntetni a vérrögképződés esetleges veszélyét, mint nagyon ritka mellékhatást. Emellett azonban semmiféle korlátozást nem javasolnak az oltóanyag alkalmazása tekintetében, tehát a 18 éven felüliek továbbra is kivétel nélkül megkaphatják az oxfordi vakcinát. Egyébként a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) is úgy nyilatkozott az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös készítményéről, hogy biztonságos és hatékony, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel. A COVID-19 nagyobb eséllyel okoz vérrögöt A gyógyszerbiztonsági tanácsadó bizottság elnöke, Sir Munir Pirmohamed professzor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a COVID-19 súlyos formája az esetek 7, 8 százalékában tüdőembóliát, a betegek 11, 2 százalékánál pedig mélyvénás trombózist okoz.
Astra zeneca 2. oltás időpont vizsgálat
Az év elején érzékelhető készlethiány miatt, illetve az oltási program felgyorsítása érdekében több ország, köztük Magyarország is módosított a koronavírus elleni vakcinák második adagjának ütemezésén. Most azonban már van elég vakcina ahhoz, hogy lerövidítsük a két dózis beadása között eltelt időt. De vajon érdemes-e? Magyarország márciustól módosította az oltási stratégiáját, így az AstraZeneca új típusú koronavírus elleni vakcinájának 2 dózisa között eltelt időt 28 napról 12 hétre emelte. Néhány hete azonban bejelentették, hogy már van elég oltóanyag az országban ahhoz, hogy ezt a várakozási időt lerövidítsék. Egy nőnek átadják az oltást igazoló lapot az AstraZeneca-oltás első adagjának beadása után. Fotó: MTI/Balázs Attila Jobb, ha kivárunk? Meglepő dolog derült ki a Pfizer-vakcina hatékonyságáról - kattintson! Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon éljünk-e a lehetőséggel, vagy inkább várjuk ki a három hónapot. A döntésben talán segít a KOVIDők Facebook-oldalon megjelent infografika, amelyből egyebek mellett az is kiderül, hogy a friss adatok szerint a hosszabb várakozási idő megnöveli a COVID-19 elleni, "oxfordi" vakcina hatékonyságát.
Külön kell jelezni, ha valaki a 12. hétnél korábban akarja felvenni a 2. dózis AstraZeneca oltást. Müller Cecília a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyre nő az átoltottak száma, hamarosan elérjük a 4, 5 milliós határt - legalábbis azoknál, akik már legalább az első oltásukat megkapták. az AstraZeneca 2. dózisának beadásával kapcsolatban az utóbbi hetekben 4 és 12 hétről is hallani lehetett. Ezzel kapcsolatban a tisztifőorvos elmondta, hogy a szakemberek továbbra is 12 hetet javasolnak, nem 4 hetet, mivel magasabb ellenanyagszintet eredményez a 2. adag vakcina időbeli kitolása. De mivel az alkalmazási leírásban a 4 hét is szerepel, ezért lehetővé teszik annak, aki előbb szeretné beadatni - élethelyzetéből kifolyólag, például utazás esetén -, hogy előbb megkapja a 2. dózist, mint 4 hét. Ha valaki úgy dönt, szeretné előbb megkapni a 2. dózis AstraZenecát, akkor erre a 4. hét eltelte után van módja, mégpedig úgy, hogy jeleznie kell az igényét ott, ahol az első oltást megkapta. Mivel 10-es csomagokban érkezik az Astra Zeneca, ezért, ha egyet felbontanak, azt az alapján teszik, ha összegyűlt a 10 oltakozó, vagyis előre kell terveznie mindenkinek - ha ezen a héten jövő hétre szeretnénk időpontot, az nem biztos, hogy össze fog jönni.
Előfordulhat, hogy mégis van kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek és az AstraZeneca-vakcina használata között - állapították meg a friss vizsgálatok. Épp ezért nem árt tudni, mely tünetek utalhatnak arra, hogy baj van. A vérrögképződéssel járó megbetegedés - amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben - eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca koronavírus -vakcinájával beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában ugyanis már több mint 25 millióan kapták meg ezt az oltóanyagot, és mindössze néhány tucat esetben jelentették a vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, és 18 halálesetről számoltak be. A regisztrált esetek többsége a 60 év alatti nőknél fordult elő, általában az oltást követő két héten belül. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint azonban a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása viszont folytatódik - közölték.
Utáni mellékhatások
Hogy baj esetén mindig kéznél legyenek, érdemes időnként ellenőrizni, megvan-e minden fontos tétel, nem járt-e le valaminek a szavatossága. További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Ez 12 százalékpontos hatékonyságvesztés, amit a Statista diagramja mutat be talán a legszemléletesebben: You will find more infographics at Statista Ezzel szemben az AstraZeneca terméke ugyanezen időszak alatt csupán hat százalékpontot zuhant, 67-ről 61-re. A vizsgálatot végzők ugyanakkor megjegyezték, hogy a brit oltóanyag kezdeti hatékonysága eleve kisebb. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű kutatás eredményeit még nem bírálták el független szakértők. Azt mindenesetre így is hozzá lehet tenni, hogy az eredmények ellenére mindkét vakcina hatékony eszköz a fertőzés megelőzésében, legyen szó bármelyik változatról. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A két vakcinát a delta vírusvariáns szempontjából vizsgálták. Az oxfordi oltóanyag jobb eredményt ért el. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Egy új, brit vizsgálat szerint a Pfizer–BioNTech típusú koronavírus elleni oltás hatékonysága gyorsabban elévül a delta, vagyis az Indiából származó mutáció esetében, mint az AstraZeneca terméke. A kutatás eredményét a The Independent foglalta össze. A vizsgálatot több mint 700 000 brit páciens segítségével végezték. A szakértők 2020 decembere és idén augusztus közti adatokat elemeztek. Ebben egy olyan időszak is benne van, amikor már a delta vírusmutáns vált a meghatározóvá az Egyesült Királyságban. A kutatás szerint a Pfizer oltása a második dózist követő egy hónap után 90 százalékos hatékonyságot mutatott, de ez az arány a második és harmadik hónapban 85, majd 78 százalékra csökkent.
Hamarosan a náthavírushoz hasonlóvá szelídül a COVID? Az Oxford/AstraZeneca-oltás vezető fejlesztői szerint a mostani koronavírus-járványt okozó Sars-CoV-2 típusú vírus hatása hamarosan a náthát is okozó szezonális koronavírusfajtákéhoz lesz hasonló. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora, akinek kulcsszerepe volt az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyárral… A SARS-CoV-2-höz hasonló vírusokat találtak a laoszi denevéreknél Nyitókép: Ye Aung THU AFP/File A tudósok újabb nyomot találtak a COVID-19 megbetegedést okozó koronavírus lehetséges eredetével kapcsolatban. Kiderítették, hogy a laoszi barlangokban élő denevérek olyan kórokozókat hordoznak, amelyekkel közvetlenül meg lehet fertőzni az embereket. A párizsi Pasteur Intézet és a Laoszi Nemzeti…