A Hold legnagyobb értéke a főhős szellemi leépülésének és tragikus öneszmélésének ez a hihetetlen drámája, nem pedig az Alien -szériából örökölt felszínes kapitalizmuskritika. Sam Bell lelki tusája hipnotikus erejű képekben bomlik ki, melyeket jól szolgálnak a bázis hideg belső tereinek és a kietlen holdfelszín képei, valamint Clint Mansell borongós zenéje is (az alkotói kreativitást dicséri az is, hogy a látványon egyáltalán nem érződik, hogy mindössze 5 millió dollárból forgatták a filmet). A letisztult képivilág azonban mit sem érne Sam Rockwell lehengerlő alakítása nélkül. Az eddig többnyire másodhegedűs szerepre kényszerített színész most megkapja az őt megillető teret, és ezt meg is hálálja az elsőfilmes rendezőnek. A csendes kétségbeeséstől kezdve a zajos dühkitörésig minden érzelmet végigskáláz – utoljára talán Jeremy Irons nyújtott ilyen bravúros dupla-alakítást a Két test, egy lélek ben, de ez itt még jobban kidomborodik a mellékszereplők teljes hiánya miatt. A fináléra felerősödő thriller-szál kissé kikezdi a film hipnotikus hangulatát, de a Hold ezzel együtt is katartikus és gondolatgazdag film, a gyengélkedő kortárs sci-fi egy bátor és izgalmas darabja, mely után sokan várják majd az elsőfilmes Duncan Jones következő alkotását.
- Az utolsó ember a Holdon! Teljes DokumentumFilm - YouTube
- Jártál már a Holdon? - Elérhető február 26-ig! | MédiaKlikk
- Ember A Holdon Film | Film - Letöltés Online | letolt-online
- Ott volt a saját temetésén
- Man on the Moon / Ember a Holdon (1999) - Kritikus Tömeg
- Ember a Holdon – Wikipédia
Az utolsó ember a Holdon! Teljes DokumentumFilm - YouTube
- Billentyűzet egér fejhallgató szett
- Az utolsó ember a Holdon! Teljes DokumentumFilm - YouTube
- Ember a Holdon - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét
- Nyerő páros 2021 online
- Lesz harmadik hulláma a koronavírus-járványnak Magyarországon? - Blikk
Két nappal későbbi halála sokkolta a világot. Azért is, mert utólag mindenki úgy érezte, Bowie szürreális, titokzatos klipjei, az egész album
valójában már a búcsúzás része volt, csak senki nem vette észre. És akkor hirtelen összeállt a kép: az enigmatikus dalszövegek, a két rejtvényszerű videoklip egyik másodpercről a másikra átértelmeződtek, az egymásba fonódó motívumok értelmet nyertek: a gyémánttal díszített halálfej, a látását elveszített művész, a kórházi ágyban haldokló (vagy feltámadó? ) Lázár. Bowie halálos betegsége és végül halála ezzel olyan körülménnyé vált, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a lemez értelmezéséhez. Hiszen az egész lemez a halálról, a búcsúzásról, a visszatekintésről és számadásról szól, minden az elmúlásra utal. Ahhoz hogy ez működjön, Bowie-nak titokban kellett tartania a betegségét másfél éven át – hagyta, hogy a művészete beszéljen helyette. Így lett a Blackstar és Bowie halála együtt egy nagy művész utolsó gigantikus művészeti projektje. Nem abban az értelemben, hogy ez leértékelné vagy kiárusítaná David Bowie mint hús-vér ember halálát.
Jártál már a Holdon? - Elérhető február 26-ig! | MédiaKlikk
Duncan Jones: Moon / Hold
2010. január 5. 8:00
Írta:
Duncan Jones meditatív sci-fije a műfaj klasszikusainak vállán állva teljesíti be a Hold egyetlen lakója szellemi leépülésének és tragikus öneszmélésének hihetetlen monodrámáját. Társadalomkritika és identitásvesztés ezúttal is kéz a kézben jár, a kezdetben hipnotikus lassúsággal hömpölygő cselekményen azonban végül eluralkodik az adrenalintól duzzadó thriller-szál. Napjaink akció-orientált sci-fijei után felettébb üdítően hat egy olyan film, mely nem pusztán impozáns kulisszaként használja a jövőt egy átlagos akciófilmhez, hanem valamiféle gondolati-lélektani tartalmat is visz technika által átformált civilizációnk sötét víziójába. Attól ugyanis, hogy a hatlövetűt lézerpisztolyra cseréljük, még semmi közünk nem lesz a nagy múltú zsáner esszenciájához, mely mindig a lehetséges jövő felvillantásával próbál üzenni valami fontosat a jelenkornak. Duncan Jones sokfelé díjazott filmje szerencsére távol tartja magát a science-fiction eme ingerekben gazdag, ám gondolatokban szegény vonulatától, hiszen látványos összecsapások helyett a Hold egyetlen lakójának lélektani drámájára koncentrál.
Ember A Holdon Film | Film - Letöltés Online | letolt-online
A Holdkomp két és fél óra múlva szállt fel újra és kapcsolódott össze az anyaűrhajóval. A parancsnoki kabin július 24-én a sikeresen leszállt a Csendes-óceánon, a hősöket a Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon amerikai elnök várta. Az űrhajósok azonnal biológiai védőruhát kaptak, és csak augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. A Holdra szállás nem csak propaganda-siker volt, az Egyesült Államok átvette a vezetést az űrversenyben. Az eseményt 528 millió ember látta a tévében (természetesen a Szovjetunióban és a szocialista országokban nem vették át az adást). Ennek ellenére máig sokan kételkednek: szerintük a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek – bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel -, a visszaszálló egységet pedig csak kilökték egy repülőgépből. A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.
[1]
Filmkészítés [ szerkesztés]
A filmet 1998 telén forgatták Los Angelesben. [2]
A Jim & Andy: The Great Beyond című dokumentumfilm 2017 novemberében jelent meg. A dokumentumfilm a kulisszák mögötti felvételek alapján mutatja be az Ember a Holdon forgatását, különös tekintettel Carrey Kaufmant alakító módszeres színészi játékára. Filmzene [ szerkesztés]
A film zenéjét az R. rockegyüttes írta, amelynek 1992-es "Man on the Moon" című dala (eredetileg Kaufman tiszteletére íródott) adta a film címét. A filmzene tartalmazta a Grammy-jelölt "The Great Beyond" című dalt is, amely máig a zenekar legsikeresebb száma az Egyesült Királyságban. [3]
Jegyzetek [ szerkesztés]
További információk [ szerkesztés]
m v sz Miloš Forman filmrendezései
Fekete Péter (1964)
Egy szöszi szerelme (1965)
Tűz van, babám! (1967)
Elszakadás (1971)
Így látták ők (1973)
Száll a kakukk fészkére (1975)
Hair (1979)
Ragtime (1981)
Amadeus (1984)
Valmont (1989)
Larry Flynt, a provokátor (1996)
Ember a Holdon (1999)
Goya kísértetei (2006)
Ott volt a saját temetésén
Értékelés:
147 szavazatból
Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett. "Soha egyetlen komikus sem vette olyan következetesen semmibe színpadi szerepkörét, mint Andy Kaufman, aki az elvárt tréfák helyett csupán hétköznapi énjét adta: fellépésein lemezeket hallgatott, regényt olvasott, embereket inzultált, esetleg aludt néhány órát - egyszerűen hagyta, hogy az úri közönség bornírt unalma magától lelkesedésbe váltson. De nemcsak a minimalista humor megteremtőjét tisztelheti benn az utókor, hanem a szórakoztató ipar első virtuális előadóművészét is, aki mesterséges alteregók révén élte ki személyisége sötét oldalát... " (Varró Attila)
Forgalmazó: Budapest Film
Stáblista:
Szereplők
Andy Kaufman/Tony Clifton
Linkek:
Díjak és jelölések
Golden Globe-díj
2000
Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória:
Jim Carrey
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória
jelölés
2000
Bedford elhagyta az expedíciót, és visszaszökött a Földre, hogy vagyont szerezzen a Holdon található kedvenc lerakódásokkal. Ezt a projektet megakadályozza Hogben mérnök, aki szerelmes Cavor unokahúgába, Susanba. Hogben távíró kapcsolatot irányít Cavorral a holdon. Cavor tájékoztatja Hogben-t Bedford viselkedéséről, és tovább közölheti, hogy a szeleniták uralkodója, a Grand Lunar kedvesen fogadta. Hogben arról tájékoztatja Susant, hogy Bedford úgy tett, mintha nagybátyja utolsó akarata lett volna feleségül venni. Ehelyett Susan most feleségül veszi Hogben-t.
irodalom
Robert Godwin: HG Wells a Hold első emberei. Az 1919-es film története, Apogee Space Books, 2014. ISBN 978-1926837-31-4
web Linkek
Filmadatok az címen
A film dátuma:
Man on the Moon / Ember a Holdon (1999) - Kritikus Tömeg
Szeretné megfejteni Kaufmant – miért próbálkozott ez az alak olyan csökönyösen, és miért ragaszkodott olyan dühítőén ahhoz, hogy közönségét ingerelje? Könnyedén mesél, de meséje groteszk. A Száll a kakukk fészkére, a Hair, a Ragtime, az Amadeus rendezője ebben a filmben (is) kívülről szemléli Amerikát, főhősét is túlságosan "távolról" láttatja, ezért is nehéz néző-közelbe hoznia a kényelmetlenkedő figurát. Ő sem megy és bennünket sem enged közel Kaufmanhoz. A valódi személyiséget illetően pedig nem foglal állást, így a főhős a film végére ugyanolyan idegen marad, mint amilyen az első találkozáskor volt. Ez a túlságosan kerek történet ráadásul a különleges, de mégsem eléggé kidolgozott kerettel kínos zárójelbe kerül. Andy Kaufman a film során egyszer neveti el magát valóban őszintén. Talán ez az egyetlen igazán kellemes jelenete a filmnek, még akkor is, ha a befejezés a legnagyobb jóindulattal is csak morbidnak nevezhető. Melyik filmnek drukkolsz a 2022-es Oscaron?
Ember a Holdon – Wikipédia
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! Paolo Genovese neve szinte bombaként robbant be a magyar köztudatba, amikor 2016 végén a mozik elkezdték vetíteni a Teljesen idegenek c. filmjét, melyet forgatókönyvíróként és rendezőként is jegyez. A sikere azóta is töretlen: a mű világsiker lett, jelzi ezt a földgömb különböző pontjain készült számtalan remake (pl. a magyar BUÉK Goda Krisztina rendezésében), és színpadi átdolgozás. Ez volt a rendező 11. filmje. A közgazdásznak tanult, majd reklámszakmában dolgozó fiatalembert mindig az emberi lélek érdekelte a legjobban, és ez vezette később a filmezés, a nagyjátékfilm készítés felé. A Jártál már a Holdon? egy korábbi, 2015-ben készült romantikus vígjátéka. A magas, szőke, sikeres, félig olasz félig spanyol főszereplőnő (Liz Solari) egyik napról a másikra a fényűző divatbemutatók világából egy csendes dél-olasz falucskába csöppen, ahol megörökölt egy tanyát. A falusi életmódra cseppet sem vágyó Guia szeretné eladni a farmot, de előbb meg kell oldania pár kérdést: hova menjen az ott lakó értelmi fogyatékos unokatestvére (Neri Marcoré), és a gazdaság intézője, a sármos özvegy (Raoul Bova) a kisfiával.
A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és a Sas (Eagle) névre keresztelt Holdkomppal megkísérelte a Holdra szállást. Kis híja volt, hogy nem vallottak kudarcot: a landolásra a Földről síknak tűnő Nyugalom Tengerét szemelték ki, de kiderült, hogy azt hatalmas kövek borítják. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor alkalmas helyet találtak, és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. 1960. július 20-án, vasárnap este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. "Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek" – hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, kitűzték az amerikai zászlót, elhelyeztek néhány műszert, de jobbára csak sétáltak, ugrándoztak, élvezve a földinél hatszor kisebb gravitációt.
A Hold legnagyobb értéke a főhős szellemi leépülésének és tragikus öneszmélésének ez a hihetetlen drámája, nem pedig az Alien -szériából örökölt felszínes kapitalizmuskritika. Sam Bell lelki tusája hipnotikus erejű képekben bomlik ki, melyeket jól szolgálnak a bázis hideg belső tereinek és a kietlen holdfelszín képei, valamint Clint Mansell borongós zenéje is (az alkotói kreativitást dicséri az is, hogy a látványon egyáltalán nem érződik, hogy mindössze 5 millió dollárból forgatták a filmet). A letisztult képivilág azonban mit sem érne Sam Rockwell lehengerlő alakítása nélkül. Az eddig többnyire másodhegedűs szerepre kényszerített színész most megkapja az őt megillető teret, és ezt meg is hálálja az elsőfilmes rendezőnek. A csendes kétségbeeséstől kezdve a zajos dühkitörésig minden érzelmet végigskáláz – utoljára talán Jeremy Irons nyújtott ilyen bravúros dupla-alakítást a Két test, egy lélek ben, de ez itt még jobban kidomborodik a mellékszereplők teljes hiánya miatt. A fináléra felerősödő thriller-szál kissé kikezdi a film hipnotikus hangulatát, de a Hold ezzel együtt is katartikus és gondolatgazdag film, a gyengélkedő kortárs sci-fi egy bátor és izgalmas darabja, mely után sokan várják majd az elsőfilmes Duncan Jones következő alkotását.
Az utolsó ember a Holdon! Teljes DokumentumFilm - YouTube
Jártál már a Holdon? - Elérhető február 26-ig! | MédiaKlikk
Duncan Jones: Moon / Hold 2010. január 5. 8:00 Írta: Duncan Jones meditatív sci-fije a műfaj klasszikusainak vállán állva teljesíti be a Hold egyetlen lakója szellemi leépülésének és tragikus öneszmélésének hihetetlen monodrámáját. Társadalomkritika és identitásvesztés ezúttal is kéz a kézben jár, a kezdetben hipnotikus lassúsággal hömpölygő cselekményen azonban végül eluralkodik az adrenalintól duzzadó thriller-szál. Napjaink akció-orientált sci-fijei után felettébb üdítően hat egy olyan film, mely nem pusztán impozáns kulisszaként használja a jövőt egy átlagos akciófilmhez, hanem valamiféle gondolati-lélektani tartalmat is visz technika által átformált civilizációnk sötét víziójába. Attól ugyanis, hogy a hatlövetűt lézerpisztolyra cseréljük, még semmi közünk nem lesz a nagy múltú zsáner esszenciájához, mely mindig a lehetséges jövő felvillantásával próbál üzenni valami fontosat a jelenkornak. Duncan Jones sokfelé díjazott filmje szerencsére távol tartja magát a science-fiction eme ingerekben gazdag, ám gondolatokban szegény vonulatától, hiszen látványos összecsapások helyett a Hold egyetlen lakójának lélektani drámájára koncentrál.
Ember A Holdon Film | Film - Letöltés Online | letolt-online
A Holdkomp két és fél óra múlva szállt fel újra és kapcsolódott össze az anyaűrhajóval. A parancsnoki kabin július 24-én a sikeresen leszállt a Csendes-óceánon, a hősöket a Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon amerikai elnök várta. Az űrhajósok azonnal biológiai védőruhát kaptak, és csak augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. A Holdra szállás nem csak propaganda-siker volt, az Egyesült Államok átvette a vezetést az űrversenyben. Az eseményt 528 millió ember látta a tévében (természetesen a Szovjetunióban és a szocialista országokban nem vették át az adást). Ennek ellenére máig sokan kételkednek: szerintük a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek – bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel -, a visszaszálló egységet pedig csak kilökték egy repülőgépből. A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.
[1] Filmkészítés [ szerkesztés] A filmet 1998 telén forgatták Los Angelesben. [2] A Jim & Andy: The Great Beyond című dokumentumfilm 2017 novemberében jelent meg. A dokumentumfilm a kulisszák mögötti felvételek alapján mutatja be az Ember a Holdon forgatását, különös tekintettel Carrey Kaufmant alakító módszeres színészi játékára. Filmzene [ szerkesztés] A film zenéjét az R. rockegyüttes írta, amelynek 1992-es "Man on the Moon" című dala (eredetileg Kaufman tiszteletére íródott) adta a film címét. A filmzene tartalmazta a Grammy-jelölt "The Great Beyond" című dalt is, amely máig a zenekar legsikeresebb száma az Egyesült Királyságban. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] m v sz Miloš Forman filmrendezései Fekete Péter (1964) Egy szöszi szerelme (1965) Tűz van, babám! (1967) Elszakadás (1971) Így látták ők (1973) Száll a kakukk fészkére (1975) Hair (1979) Ragtime (1981) Amadeus (1984) Valmont (1989) Larry Flynt, a provokátor (1996) Ember a Holdon (1999) Goya kísértetei (2006)
Ott volt a saját temetésén
Értékelés: 147 szavazatból Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett. "Soha egyetlen komikus sem vette olyan következetesen semmibe színpadi szerepkörét, mint Andy Kaufman, aki az elvárt tréfák helyett csupán hétköznapi énjét adta: fellépésein lemezeket hallgatott, regényt olvasott, embereket inzultált, esetleg aludt néhány órát - egyszerűen hagyta, hogy az úri közönség bornírt unalma magától lelkesedésbe váltson. De nemcsak a minimalista humor megteremtőjét tisztelheti benn az utókor, hanem a szórakoztató ipar első virtuális előadóművészét is, aki mesterséges alteregók révén élte ki személyisége sötét oldalát... " (Varró Attila) Forgalmazó: Budapest Film Stáblista: Szereplők Andy Kaufman/Tony Clifton Linkek: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 2000 Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória: Jim Carrey Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória jelölés 2000
Bedford elhagyta az expedíciót, és visszaszökött a Földre, hogy vagyont szerezzen a Holdon található kedvenc lerakódásokkal. Ezt a projektet megakadályozza Hogben mérnök, aki szerelmes Cavor unokahúgába, Susanba. Hogben távíró kapcsolatot irányít Cavorral a holdon. Cavor tájékoztatja Hogben-t Bedford viselkedéséről, és tovább közölheti, hogy a szeleniták uralkodója, a Grand Lunar kedvesen fogadta. Hogben arról tájékoztatja Susant, hogy Bedford úgy tett, mintha nagybátyja utolsó akarata lett volna feleségül venni. Ehelyett Susan most feleségül veszi Hogben-t. irodalom Robert Godwin: HG Wells a Hold első emberei. Az 1919-es film története, Apogee Space Books, 2014. ISBN 978-1926837-31-4 web Linkek Filmadatok az címen A film dátuma:
Man on the Moon / Ember a Holdon (1999) - Kritikus Tömeg
Szeretné megfejteni Kaufmant – miért próbálkozott ez az alak olyan csökönyösen, és miért ragaszkodott olyan dühítőén ahhoz, hogy közönségét ingerelje? Könnyedén mesél, de meséje groteszk. A Száll a kakukk fészkére, a Hair, a Ragtime, az Amadeus rendezője ebben a filmben (is) kívülről szemléli Amerikát, főhősét is túlságosan "távolról" láttatja, ezért is nehéz néző-közelbe hoznia a kényelmetlenkedő figurát. Ő sem megy és bennünket sem enged közel Kaufmanhoz. A valódi személyiséget illetően pedig nem foglal állást, így a főhős a film végére ugyanolyan idegen marad, mint amilyen az első találkozáskor volt. Ez a túlságosan kerek történet ráadásul a különleges, de mégsem eléggé kidolgozott kerettel kínos zárójelbe kerül. Andy Kaufman a film során egyszer neveti el magát valóban őszintén. Talán ez az egyetlen igazán kellemes jelenete a filmnek, még akkor is, ha a befejezés a legnagyobb jóindulattal is csak morbidnak nevezhető. Melyik filmnek drukkolsz a 2022-es Oscaron?
Ember a Holdon – Wikipédia
A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb Saturn-V hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó washingtoni idő szerint július 19-én pályára állt a Hold körül, másnap Armstrong és a Sas (Eagle) névre keresztelt Holdkomppal megkísérelte a Holdra szállást. Kis híja volt, hogy nem vallottak kudarcot: a landolásra a Földről síknak tűnő Nyugalom Tengerét szemelték ki, de kiderült, hogy azt hatalmas kövek borítják. Már csaknem elfogyott a kétpercnyi manőverezésre elegendő üzemanyag, amikor alkalmas helyet találtak, és jelenthették a houstoni irányító központnak: A Sas leszállt. 1960. július 20-án, vasárnap este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. "Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek" – hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, kitűzték az amerikai zászlót, elhelyeztek néhány műszert, de jobbára csak sétáltak, ugrándoztak, élvezve a földinél hatszor kisebb gravitációt.